Sziasztok! :) 

Szégyellem, de aránylag régen jelentkeztem... Természetesen nem feledkeztem el a kis blogomról.
Indokom van/volt a csúszásra, ugyanis eseményekben gazdagon, változatosan telnek a napok mind a campus falain belül, mind (legfőképp :D) azon kívül. Kissé ugyan csalódott voltam, hogy nem tudok elég időt és energiát szánni erre a felületre, de rá kellett jönnöm, hogy az "értékéből" nem von le az időbeni csúszás, írni pedig szeretnék: egyrészt magamnak, egyfajta emlékként, másrészt ha csak egyetlen embert is motiválok, aki akár más kontinensen, akár konkrétan Thaiföldön történő tanulást fontolgat (megéri!), már érdemes volt billentyűzetet koptatnom. 

A tanulós mindennapok a szó pozitív értelmében rutinszerűvé váltak: már pontosan tudom, mit és hol érdemes beszerezni, hol és mit célszerű enni, mit hol tudok elintézni stb.
"Kultúrsokkok" sem igazán lepnek már meg, sőt, a múltkor nevetve konstatálták a barátaim, hogy "home"-ként hivatkoztam a campusra.
Tanulmányi szempontból talán a legszignifikánsabb történés a két vizsga, a midterm-exam (félévközi vizsga) és a szemeszterzáró volt, melyekről lentebb írok majd pár szót.

A csodálatos Thaiföld azonban nem csak Bangkokból és az egyetemből áll: Pár nap belvárosi zsongás után (a campusról pénz-és időigényes a centrumba való bejutás: leszámítva egy lassú és menetrenddel nem rendelkező buszjáratot, csak a taxi vagy taxi+metró jöhet szóba, ami azonos költségvonzatú, mintha 5 csillagos hotelben megszállnál a városban) Hua-Hinbe utaztam autentikus módon, vonattal, ahol egy kedves tanárom kondójában (nyaralójában) nyílt lehetőségem pár napot eltölteni. Ezt követően Krabit és a környező szigetvilágot is igyekeztem felfedezni, most pedig nem mást tervezek, mint hogy Balira és/vagy észak-Thaiföldre is szeretnék eljutni.
Ezekről az izgalmakról egy külön részben igyekszem beszámolni.

Midterm-exam és számonkérési struktúra

Az itteni egyetem értékelési struktúrája a következőképpen épül fel: a szemeszter végi értékelésből 10%-ot tesznek ki a beadandó házik, melyek heti rendszerességgel aktuálisak. 20% a félév közepén esedékes vizsga, 60% pedig az év végi. A maradék 10% egy 20 oldalas beadandóból áll össze.
Számos szempontból (autóválasztás, építészet stb.) az amerikai mintát másolják a thai emberek és intézmények –  az egyetem értékelési szisztémájában is egyértelműen fellelhető az Egyesült Államok hatása. 
Mind az egyetem vezetőségére, mind a tanári karra jellemző, hogy angolszász országokhoz kötődnek, így ez nem meglepő.

Ezt a százalékos eloszlást egyébként igazságtalannak érzem, véleményem szerint a heti beadandók többet megmutatnak a tudásból, mint egy-egy, pillanatnyi eredményt mérő vizsga.

A számonkérések a Harvard Egyetem feladatait tartalmazták: főként feleletválasztós és igaz-hamis tesztekből állt. A kifejtős, nem eldöntendő jellegű kérdések is rövid választ igényeltek. Inkább a logikán és szövegértésen, mintsem a nyers tudáson volt a hangsúly. 
A vizsgák remekül sikerültek, olyannyira, hogy a következő üzenet fogadott a professzortól:

 Ez a fajta közvetlenség és nagylelkűség pontosan tükrözi az itteni emberekkel való tapasztalataim. Mondanom sem kell, éltem a lehetőséggel, melyről az utazós posztban lesz szó. A professzortól egyébként rengeteg "útravalót" kaptam. Egy jó értelemben kapitalista, üzleties szemléletű, nagy tudású professzor még nagyobb szívvel. Megtiszteltetés a diákjának lennem. 

Visszatérve a vizsgákra, bizonyára aki olvassa, kíváncsi rá a gyakorlatban is. Így kell elképzelni, ez volt például a project financinc feladatunk első két oldala (10-ből állt): 

Mint látszik, a példák (minden tantárgyból) gyakorlati jellegűek, "életszagúak", valódi projektek valódi adataival és problémáival kapcsolatosak. Korábban említettem, hogy inkább a projektmenedzsmenttel és projektfinanszírozással kapcsolatos az itteni órarendem, aminek nagyon örülök, ugyanis saját kivitelezésnél és/vagy művezetésnél, projektmenedzsment feladatok ellátásánál ez a tudásanyag komoly hasznomra lesz. 

Ha már itt tartunk, pár szó a heti rendszerességgel esedékes leadandókról: ezek jellemzően 1-3 oldalas "case study-k", ahol egy-egy eseményt, történést, kimutatást kell folyószöveggel elemeznünk. 
A legutóbbi például egy vietnámi cukorgyárról szólt, amely külföldi beruházásként nem igazán adaptálódott a helyi viszonyokhoz, ez volt a leadott munkám: 

Nyelvtanilag kissé talán összekapott volt, de a tartalmát értékelték... :) 

Időközben az otthoni iskolát is végzem, nagy köszönettel tartozom a tanáraimnak, akik végtelen rugalmassággal, megértéssel és türelemmel állnak hozzám, sőt, őszintén érdeklődnek a hogylétem és mindennapjaim felől. 
Itt tanultam meg igazán értékelni az otthoni egyetemet, talán kevésbé lesz különleges, de várom a jövő tanévet is! :)